Tájékoztató

A program célja:

Az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási-és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célkitűzése, hogy csökkentse a tagországok munkanélküliségét. A TOP-5.1.1-15 program személyre szabott szolgáltatásokkal, támogatási formákkal kívánják elérni a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást.

A térségi és helyi szintű foglalkoztatási –és gazdaságfejlesztési programok megvalósításában a kormányhivatalok részt vesznek, szorosan együttműködve a járási hivatalokkal.

A programban meghatározott munkaerő-piaci tevékenységekbe az adott térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek, inaktívak, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethetők vonhatóak be.

• A programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek: Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 1-2 szakképzés nélkül)
• 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők
• 50 év felettiek
• GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek
• Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők
• Tartós munkanélküliséggel veszélyeztettek (a munkanélküliségben töltött időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható- Foglalkoztatáspolitikai szempontból a területi sajátosságok miatt eltérő, hogy ki számít az adott területen tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettnek. A veszélyeztetettséget jelentő munkanélküliségi időtartam a megyei foglalkoztatási főosztályok által kerül meghatározásra, minimum 3 hónap.)
• Megváltozott munkaképességű személyek
• Roma nemzetiséghez tartozó személyek

A program célcsoportjába tartoznak az inaktív személyek is, akik a programba vonás előtt nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ők jellemzően nem regisztrált álláskeresők, de az aktivitás erősítésével és támogatásukkal a program esetükben is hozzájárul a munkaerő-piaci beilleszkedéshez. (pl. rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesülő vagy gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén.)

A program keretében a 6/1996. (VII.16.) MÜM rendelet 11.§ (2) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalok/járási hivatalok bértámogatást azon álláskeresők elhelyezkedése érdekében nyújthatnak, akik

• legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik vagy
• 25 életévét nem töltötte be vagy
• életévét betöltötte vagy,
• a járási hivatal legalább hat hónapja álláskeresőként nyilván tartja vagy
• saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy
• 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
• nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres fizetett alkalmazásban.

A programról részletes tájékoztató a www.nfsz.munka.hu oldalon a Programok/TOP menüponton belül található.

Tájékoztatjuk a hatályos „a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról” szóló 30/2000 (IX. 15.) GM rendelet 16. és 17. §-sai értelmében a munkaadóknak a munkaerőigényt a székhely (telephely) szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljár járási hivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró egysége részére kell megküldeniük, azzal, hogy a támogatáshoz kapcsolódó munkaerőigényt annál az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalnál (korábban kirendeltség) kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik.

Ettől eltérően a munkaerőigényt, ha

a munka természetéből adódóan a munkavégzés több járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdése szerinti járási hivatalnál,

a munkaerő foglalkoztatása a foglalkoztató több – különböző járási hivatal területén lévő- telephelyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti járási hivatalnál kell bejelenteni.

Amennyiben a munkaerőigény bejelentéshez harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerőigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az előbbiekben felsorolt helyszínek bármelyikén benyújtható.

További lehetőségként a munkaadók a munkaerőigényeiket online felületen is bejelenthetik a Virtuális Munkaerőpiac Portálon (VMP) keresztül, a http://vmp.munka.hu oldalon.

Az ehhez szükséges IR azonosítót az illetékes járási hivatal tudja rendelkezésre bocsátani.

A munkaerő-piaci program által nyújtható szolgáltatások, támogatások

A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek hozzájárulnak a résztvevő munkaerő piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez. Az állami foglalkoztatási szerv és az egyén közös elképzelése alapján kerül sor az egyéni programot tartalmazó megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik a lebonyolítás módját, az azzal kapcsolatos tudnivalókat, az elérendő cél érdekében vállalt kötelezettségeket.

A képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó, alábbi tevékenységek támogathatóak (kizárólag a megyei kormányhivatalok megvalósításával, azok szakmai szabályozása szerinti mértékben és időtartamban):

Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása

• képzési költség támogatása (egyéni és csoportos egyaránt)
• a képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás, szállás és étkezés támogatása
• a képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása
• a képzés ideje alatt igénybevett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása
• a képzés ideje alatt a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása

Elhelyezkedést segítő támogatások

• bértámogatás nyújtása
• (A támogatás időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-a.)
• munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás nyújtása
• (A támogatás időtartama legfeljebb 90 nap lehet. A támogatás mértéke a résztvevő munkabére és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a)
• legfeljebb 8 havi bérköltség-támogatás 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel
• (A támogatás időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a.)
• a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás támogatása
• mobilitás támogatása (lakásbérleti hozzájárulás és a heti ingázás kezdeti nehézségeit megkönnyítő, ideiglenes támogatás).

Munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások

• a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos (helyi/helyközi) utazási költség támogatása
• a szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása
• a szolgáltatásban való részvétel idejére igénybe vett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása

Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás)

A foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése.

Ki számít inaktívnak?

Inaktív személyek, akik a programba vonás előtt nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ők jellemzően nem regisztrált álláskeresők, de az aktivitás erősítésével és támogatásukkal a program esetükben is hozzájárul a munkaerő-piaci beilleszkedéshez. (pl. rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesülő vagy gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén.)

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, álláskeresői nyilvántartásba is a gyermek fél éves kora után vehető. Ennek feltétele, hogy nem munkaviszony alatt van GYES, GYED-en. GYES, GYED folyósítása esetén: A gyermek fél éves kora után programba vonható inaktívként és támogatás állapítható meg a foglalkoztatása után. A napi munkaidő hosszára a törvény nem tartalmaz korlátozást.

GYET folyósítása esetén: A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhet. Utóbbi korlát nem érvényesül, amennyiben a munkavállaló munkáját otthonról végzi. A munkajogi szempontból tehát a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő amennyiben munkáját nem otthonról, távmunka keretében végzi, csupán részmunkaidőben, legfeljebb napi 6 órás munkaidőben térhet vissza dolgozni.

Támogatott foglalkoztatás esetén nem kell lemondani a jogosultnak a GYES, GYED, GYET összegéről.

Az ápolási díjban részesülő ügyfél is inaktívba sorolható az eljárásrend alapján, álláskeresői nyilvántartásba vehető és napi 4 órát meg nem haladó időtartamban kereső tevékenységet folytathat. A támogatást az őt foglalkoztató munkáltató igényli és kapja.

Ha a munkavállaló részt vett korábban hasonló programban pl: GINOP, akkor megfelelhet-e a PAKTUM kritériumoknak?

Nem kerülhetnek programba bevonásra olyan személyek

• akik ESZA forrásból más, hasonló célú programok keretében párhuzamosan részt vesznek (GINOP is ESZA finanszírozású)
• akivel összefüggésben a kormányhivatal által korábban indított bármely projektet, illetve projektszakaszt érintően a nyomon követés nem zárult le. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha az egymást követő munkaerő-piaci programok egymásra épülő segítséget biztosítanak az egyénnek, például az egyik program támogatott képzése után a másik program arra ráépülő vagy munkahelyi háttérrel bíró képzést támogat, vagy foglalkoztatáshoz, önfoglalkoztatóvá váláshoz támogatást biztosít.
• akinek állami foglalkoztatási szerv által folyósított és jogerős határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége áll fenn.

Mekkora támogatási összeggel számolhat a munkáltató minimum és maximum?

A támogatás mértéke legfeljebb havonta a minimálbér másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója. A támogatás minimum összeg havonta a minimálbér és annak szociális hozzájárulási adója.

Amennyiben a munkáltató magasabb összegű munkabért kíván fizetni, mint a program által kifizethető maximális támogatási összeg, van-e erre lehetősége?

Igen, a munkáltatónak természetesen van lehetősége magasabb munkabért fizetni a munkavállalónak a maximálisan fizethető támogatási összegnél. A támogatás összege azonban nem haladhatja meg az előírt maximumot.

Ha erre van lehetőség, hogyan történik meg az elszámolás a munkáltató részéről a KH felé? A havi elszámolásoknál az elszámoló lap igényelt támogatás rovatába a maximum összeg kerül beírásra. Az elszámoláshoz az elszámoló lapon túl a munkaadónak kötelező benyújtania cégszerűen hitelesítve a bérjegyzéket, a bér és a járulék kifizetését igazoló bizonylatokat és a jelenléti ívet.

Szükséges-e próbaidőt kikötnie a munkáltatónak a munkaszerződésben?

A legfeljebb 90 nap munkatapasztalat szerzésre irányuló bérköltség támogatás esetén az eljárásrend nem teszi lehetővé próbaidő kikötését. Az egyéb támogatási konstrukciók esetében a munkáltató döntése a próbaidő alkalmazása.

Amennyiben a próbaidő alatt a munkáltató a munkavállaló munkavégzésével nem elégedett vagy egyéb gondatlan munkavégzés miatt fel szeretné bontani a munkaszerződést, melyik szervezetnek a kockázata ez az elszámolásnál?

A munkavállaló és a munkáltató is próbaidő alatt indoklás nélkül azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, amely visszafizetési kötelezettséggel nem jár.

A 3 hónapos gyakornoki program esetén, amennyiben a munkáltató elégedett a munkavállalóval, van-e lehetősége megszakítás nélkül továbbfoglalkoztatni a munkavállalót 6+3-as vagy 8+4-es konstrukcióval? Esetleg megszakítással lehetséges-e?

A TOP projekt keretében nincs 3 hónapos gyakornoki program, munkatapasztalat-szerzésre irányuló legfeljebb 90 napos bérköltség támogatási konstrukció létezik. A 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség támogatás után indokolt esetben adható ugyanazon ügyfélhez kapcsolódóan legfeljebb 8+4 havi 70%-os bértámogatás. Ebben az esetben az ügyfelet újra álláskeresői nyilvántartásba kell venni és a bértámogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek teljesülnie kell. Pl. munkáltató nettó létszámnövekedést érjen el a támogatott foglalkoztatással a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapos átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva.

Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés ideje alatt tartósan táppénzen lesz és nem tud dolgozni, melyik szervezet kockázata ez az elszámolásnál?

Amennyiben a támogatással foglalkoztatott munkavállaló táppénzen van, ezen idő alatt a munkáltató támogatást nem igényelhet utána. Az elszámoló lapot és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat kötelező benyújtani a foglalkoztatónak, 0 Ft támogatási összeggel. Tartós táppénz esetén a támogatási szerződést meg kell szüntetni. A munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Költségvetési vagy önkormányzati fenntartású intézmény foglakoztatási támogatást vehet-e igénybe?

Igen, vehet igénybe, de a támogatási feltételeknek meg kell felelnie. (Nettó létszámnövekedés, a foglalkoztatási támogatásban részesülő személy után a foglalkoztató más állami támogatást (pl normatív támogatás) nem vehet igénybe, a kettős támogatás elkerülése végett.)

Kinek jár a helyközi utazási támogatás?

Kizárólag a bérköltség és bértámogatásokkal együtt igényelhető és állapítható meg, utólag nem adhat be ilyen jellegű kérelmet a munkáltató. Ezen támogatási eszköz esetén nem kell érvényesülni a lakóhelytől 60 km-re történő munkavállalásnak.

A közfoglalkoztatásban lévők beleszámítanak-e az átlagos statisztikai állományi létszámba?

Igen. KSH útmutatója alapján

„A projektjavaslat megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő, bejegyzett magyarországi, az érintett megye területén található székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. A megvalósulási helynek a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejegyzésre kerülnie.” Ezt hogyan kell értelmezni?

Amennyiben nem Vas megyében valósul meg a támogatott foglalkoztatás és a munkáltató nem rendelkezik székhellyel, telephellyel a megyében, nem jogosult támogatásra a TOP munkaerőpiaci programokból. A lakhatási támogatást illetően a támogatott lakhatásnak és foglalkoztatás is Vas megyén belül kell megvalósulni.