Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között – hangsúlyozta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Foglalkoztatás 3.0 konferencián Budapesten.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatottság a 20-64 éves korosztályban 60 százalékos volt, ezzel nem érte el az uniós átlagot, ma már meghaladja azt a 80 százalék fölötti mutatóval. Ugyanez jellemző a munkanélküliség alakulására, ma Magyarország a hét legjobban teljesítő ország között van Németország és a skandináv országok társaságában.

Czomba Sándor kiemelte: a munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak. Megjegyezte, hogy sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.

Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, “úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között”. Fontos, hogy “tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot” – emelte ki.

A Paktum projekt munkatársai a múlt héten vettek részt a a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HR Klubján, ahol a külföldi és 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról, ennek folyamatáról esett szó.

A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország, Ukrajna és Szerbia munkavállalói előtt. Tavaly pedig további 9 újabb országgal bővült a lista (Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Mongólia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró). Ezekből az országokból minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők gyorsított adminisztrációval hozhatnak be munkavállalókat maximum két éves szerződéssel, ezek közé a minősített foglalkoztatók közé tartozik a Prohuman Kft. is, akinek az előadásában hasznos információkat és tapasztalatokat hallhattunk a 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban.

Czomba Sándorhoz hasonlóan ők is kiemelték: napjainkban a 3. országból érkező munkavállalók foglalkoztatása sok nagyvállalat szempontjából megkerülhetetlen, hiszen ezzel jelentősen tudják csökkenteni költségeiket. Ahogy erre az államtitkár is rávilágított, Magyarországon a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját, ebben pedig nagy szerepet játszanak azok a több ezer embert foglalkoztató óriáscégek, akik előszeretettel alkalmaznak külföldi munkaerőt.

Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk ennek legfőbb oka, a munkaerőpiaci fluktuáció, amely a magyar munkavállalóknál jelentősen magasabb, mint a preferált 3. országbeli foglalkoztatottak esetében. Ebben kellene tehát fejlődnie a magyar munkaerőpiaci kultúrának, hogy a nagyobb vállalatokat pénzügyileg is érdekeltté tegye abban, hogy helyi, magyar munkaerőt alkalmazzanak. Ebben nyújthatnak segítséget a Paktum projekthez hasonló olyan támogatások, amelyek arra ösztönzik a cégeket, hogy magyar munkaerővel töltsék fel megüresedett pozícióikat.