A tanév befejeztével sok diák dönt úgy, hogy a nyári szünetben a pihenés mellett szeretne valamilyen munkát vállalni. Ehhez azonban érdemes tisztában lenni a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó szabályokkal. Ugyanis sokan nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal, amiből később akár hátrányuk is származhat. Az alábbi cikkben összefoglaltuk, hogy milyen főbb szabályozások mentén történik egy fiatalkorú foglalkoztatása.

Milyen törvények vonatkoznak a fiatalkorúak foglalkoztatására?

Magyarországon a munkajogban, a munka törvénykönyvében (Mt.) lévő szabályokat kell alkalmazni. A fiatalkorúak esetében nem csupán a hagyományos értelemben vett munkaviszonyra, hanem minden egyéb munkavégzést igénylő jogviszonyra speciális szabályok vonatkoznak. Ezeknek egy része a munkavállaló életkorához kötődik, egy része pedig valamilyen munkavégzési korlátot határoz meg.

Milyen feltételei vannak a munkaviszony létesítésének egy fiatalkorú esetében?

A munka törvénykönyve szerint általános szabály, hogy az a személy, aki betöltötte a 16. életévét, bármilyen korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt. Fontos viszont, hogy 18 év alatti személyek esetében ehhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulási nyilatkozata szükséges. A korhatár alól kivételt képez, az a fiatalkorú tanuló, aki már betöltötte a 15. életévét és tanítási szünet alatt kíván dolgozni. (A tanulmányi időszak alatti hétvégék és munkaszüneti napok nem számítanak tanítási szünetnek.) Illetve külön jogszabály határozza meg, hogy bizonyos munkakörökben (kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység) a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható, ehhez azonban a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés szükséges, legalább 15 nappal a foglalkoztatást megelőzően. A munkaviszonyt írásba foglalt munkaszerződéssel lehet létesíteni, amelyben meg kell határozni a munkavállaló alapbérét és a munkakörét is. Ezen felül természetesen más kérdésekben is megállapodhatnak a felek. Például a munkavégzés helye, munkaidő, stb. Ezeket egyébként célszerű is rögzíteni.

Mi a helyzet akkor, ha valaki csaupán pár napot szeretne dolgozni?

Ebben az esetben általában az egyszerűsített foglalkoztatást szokták választani. Ez a formája a munkaviszonynak korlátozott időtartamra létesíthető. Előnye, hogy jóval egyszerűbb, mint a munkaszerződés. Kikötés, hogy idénymunka esetén a munkáltató a munkavállalóval egy éven belül maximum 120 munkanapra, alkalmi munka esetén pedig maximum 90 munkanapra létesíthet munkaviszonyt. Az alkalmi munkánál további korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb 5 egymást követő munkanapon dolgozhat és egy hónapon belül a munkanapok száma nem haladhatja meg a 15 napot. Az egyszerűsített foglalkoztatás az adóhatóság felé történő bejelentéssel létre jön, tehát ebben az esetben nem feltétel az írásba foglalt munkaszerződés. Diákok esetében ez a leggyakrabban alkalmazott foglalkoztatási forma.

Milyen egyéb munkavégzési korlátok vonatkoznak a fiatalkorúakra?

A munka törvénykönyve fiatalkorúakat érintő speciális szabályozásokat nem csupán a munkaviszony létesítésénél, hanem a munkavégzés időtartama alatt is meghatároz. Ezeknek a szabályozásoknak a célja a fiatalkorú munkavállalók testi és mentális egészségének megőrzésére irányul. Az egyik legfontosabb kikötés, hogy a fiatalkorú napi maximális munkaideje 8 óra lehet, 16 évesnél fiatalabb munkavállaló esetében pedig 6 óra. Ebbe beletartozik minden munkavégzésre irányuló jogviszony alapján ledolgozott munkaidő. Tehát, ha valaki egyszerre több munkáltatóval áll munkaviszonyban, akkor az ezek alapján ledolgozott munkaidejét egybe kell számítani. A pihenőidőt tekintve legalább 12 órának kell eltelnie az aznapi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között. Továbbá éjszakai munkát (22:00 és 06:00 között) nem végezhet és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el számára. A napi 4 és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fenti szabályozásokból következik, hogy a fiatalkorú munkavállaló heti munkaideje nem haladhatja meg a 40 órát.

A szabadság

Sokan nem tudják, de a fiatalkorú munkavállalót is megilleti az éves rendes szabadság. Ez az ő esetükben évi 20 nap alapszabadságot jelent, ami felett évi 5 nap pótszabadság is jár, egészen addig, amíg a 18. életévét be nem tölti. Tehát összesen 25 nap szabadságra jogosult. Fiatalkorúak esetében ritka, hogy a munkaviszony az év egésze alatt fennáll, ezért ilyenkor a szabadságnak a törvényben meghatározott időarányos része jár számára. Például, ha a fiatalkorú 2 hónapot dolgozik a nyári szünet során, akkor az éves 25 nap szabadság 2/12-ed része, azaz 4 nap jár neki. A szabadság kiadásáról a munkáltató dönt. Ha ezt a munkaidő alatt kiadja a munkavállaló részére, ez idő alatt ugyanúgy jár a munkabér, mintha dolgozott volna. Amennyiben úgy dönt, hogy ezt nem adja ki a munkavállaló számára, úgy a ki nem adott szabadság után időarányos munkabért kell fizetnie.

A munkabér

A törvény meghatározza, hogy adott munkaterületen a fiatalkorú dolgozót is ugyanakkora bér illeti meg, mint a munkahelyen dolgozó többi munkavállalót. Tehát ugyanolyan munkakörülmények között a fiatalkorú dolgozó nem kaphat kevesebb bért pusztán azért, mert diákmunkásként dolgozik. Alapbérként esetükben is a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ha pedig a munkavállaló legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és a végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezik is, részére a garantált bérminimumot kell kifizetni. Ez számokban azt jelenti, hogy amennyiben a fiatalkorú napi 8 órát dolgozik, úgy a bérének el kell érnie a bruttó 232 000 forintot havi szinten. A garantált bérminimum esetében ez az összeg 296 400 forint. Ezek az összegek természetesen a napi 8 óra munkánál kevesebb munkavégzés esetében időarányosan járnak. Egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkavégzés esetén legalább a minimálbér 85%-a, a garantált bérminimum esetén pedig annak 87%-a jár.