Mi is a munkaviszony pontosan?
A munkaviszony a munkajogban a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott olyan jogviszony, mely munkavégzésre irányul. A munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszonyt, munkaszerződés keretein belül határozzák meg. A munkaszerződésnek a rá vonatkozó törvényeknek minden esetben meg kell felelnie és tartalmaznia kell többek között a munkabért és a munkavállaló munkaköri leírását is.
A munkavégzésre irányuló jogviszonyoknak több fajtája van. Például a közszférában elhelyezkedő munkavállalókra más jogviszony vonatkozik, mint a magánszférában lévő dolgozókra. De a magánszférán belül is számos foglalkoztatási forma létezik, amelyek különböző kötelezettségekkel járnak mindkét fél vonatkozásában. Ezek a foglalkoztatási formák egymástól eltérő jogviszonyok, így a rájuk vonatkozó irányadó jogszabályok is eltérnek egymástól, fontos tehát, hogy ezekkel tisztában legyünk.
A most következőkben ezeket vizsgáljuk meg részletesebben.
Munkaviszony
A munkaviszony olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amely a munkavállaló és a munkáltató közötti munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés tartalmazza a munkavállaló és munkáltató azonosító adatait, a munkakör leírását, a munkavégzés helyét és idejét, a munkabért vagy fizetést, valamint a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos feltételeket. Ez a fajta jogviszony a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóval (pl.: gazdasági társaság) létesíthető. Ez a kapcsolat alapvetően a munkavállaló munkájának nyújtásán és a munkáltató által biztosított ellenérték, például munkabér vagy fizetés megfizetésén alapul. Elsősorban a magánszférában találkozhatunk vele.
Megbízásos jogviszony
Ennek alapjául a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szolgál. A megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló általában valamilyen konkrét feladat elvégzéséért vállal kötelezettséget. Itt fontos megjegyezni, hogy a megbízás úgynevezett gondossági kötelem. Azaz nem az eredményes tevékenységért felel a megbízott, csupán azért, hogy gondosan jár el a megbízó érdekeit szem előtt tartva. A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Például ebben az esetben nincs kötött munkaidő, nem jár szabadság, sem betegszabadság, és a felek egymástól függetlenek, mellérendeltek viszonyban állnak egymással.
Vállalkozói szerződés
A vállalkozási szerződés az egyik leggyakrabban használt szerződéstípus az üzleti életben. Ennek alapját szintén a Ptk. XXXVII. fejezete képezi. Ezt a szerződési forma a vállalkozó és a megbízó szervezet között jön létre. A vállalkozói szerződésben rögzítik a felek közötti jogokat, kötelezettségeket és a megrendelt szolgáltatás vagy termék részleteit. Fontos, hogy a megbízásos jogviszonnyal ellentétben, ebben az esetben a vállalkozó eredménykötelme keletkezik, vagyis a vállalkozó nem csak az ügy gondos ellátásáért, hanem az előre meghatározott eredmény eléréséért is felelős. A megrendelő pedig a feltételek teljesülése esetén a megrendelt szolgáltatás vagy termék átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozói szerződés részletei és tartalma változhat az adott ország jogszabályainak és a felek közötti egyedi megállapodásoknak megfelelően.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a 2004. évi CXXIII. törvénnyel jött létre. Ez egy olyan munkaerő-foglalkoztatási forma, amelyben egy személy (ösztöndíjas) munkaviszony nélkül kap lehetőséget arra, hogy egy adott szervezetben vagy vállalatnál tapasztalatot szerezzen vagy képzésben vegyen részt. Az ösztöndíjasok általában olyan diákok vagy szakemberek, akik további ismereteket szeretnének szerezni a választott szakterületen, vagy egy specifikus projektben szeretnének részt venni, hogy ezáltal fejlesszék szakmai készségeiket. Ez a foglalkoztatás általában meghatározott időtartamra szól, melyet a felek előzetesen meghatároznak. Előnye, hogy az ösztöndíjasok gyakran részesülnek bizonyos előnyökben vagy támogatásokban, például mentorálásban, szakmai tanácsadásban és képzési lehetőségekben, melyek révén fejlődhetnek az adott szakterületen.
Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy lehet, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, diplomája az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra és a jogviszony létesítésekor más szervezettel nem áll munkaviszonyban. Fontos továbbá, hogy ez esetben nincs próbaidő, munkakörátirányítás, helyettesítés, rendkívüli munkavégzés vagy készenlét. Az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíjának mértéke havonta nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél. Az Szja. tv. szerint az ösztöndíj a minimálbér összegéig adómentes. A társadalombiztosítás szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
A közszférában létesíthető jogviszonyok
Az ilyen foglalkoztatásban létesíthető jogviszonyoknak három fajtája létezik. Közalkalmazotti-, közszolgálati– és kormányzati szolgálati jogviszony. Ebben az esetben a munkáltató nem a magán-, hanem a közszférába tartozik. Közalkalmazottak például a tanárok, köztisztviselők a polgármesteri-, vagy önkormányzati hivatalok dolgozói, az olyan kormányzati szerveknél pedig, mint ahová minisztériumok is tartoznak, kormánytisztviselői státuszban vannak a munkavállalók.
Ahogy azt korábban is említettük, a magánszférába és a közszférába sorolható jogviszonyok eltérnek egymástól és más-más munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk. Itt tehát nem a Munka Törvénykövében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni. A kinevezéstől függően a következő törvények az irányadóak. Közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.), közszolgálati tisztviselői jogviszony esetében a 2011. évi CXCIX. törvényt (Kttv.), kormányzati szolgálati jogviszony esetében pedig a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt (Kit.) kell alkalmazni. Illetve vannak még speciális szolgálati jogviszonyok is, amelyeknél az adott jogviszonyra vonatkozó külön törvényt kell alkalmazni.