A kormány célja jelenleg az, hogy a gazdaságot felzárkózási pályán tartsa, a foglalkoztatás szinten maradjon, és továbbra is legyenek beruházások, így készül fel az ország a háború utáni helyzetre – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) válságkezelési témájú budapesti konferenciáján hétfőn.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy folytatni kell a stabilitás és az egyensúly megőrzésére tett lépéseket, amelyeket tavaly év végén kezdtek meg, illetve arról is tájékoztatott, hogy az adórendszerben nem terveznek nagyobb átalakításokat. Az átalányadózást könnyítik meg, valamint az iparűzési adóban várhatók kisebb változások.
Ismertette az Országgyűlésnek benyújtandó adómódosító javaslatot is, mely szerint az átalányadózóknak tizenkettő helyett évente csak négyszer kell majd járulékbevallást benyújtaniuk, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs terhet. Továbbá az iparűzési adó esetében a sávos adózást évi 25 millió forintos bevételig választhatják a kisvállalkozások; a legkisebb cégeknek pedig mindössze 50 ezer forint adót kell megfizetniük éves szinten.
A pénzügyminiszter kiemelte: A kormány arra törekszik, hogy a nehéz időszakban, a szankciók ellenére is működőképesek maradjanak a vállalkozások, ennek elősegítése érdekében indított programot a kkv-k energiahatékonyságának javítására. Mindemellett a gyármentő program is működik a nagyvállalatok megsegítésére, valamint tovább futnak a Széchényi kártya programok is, amelyek a piacinál jóval kedvezőbb kamattal juttatják forrásokhoz a cégeket.
Varga Mihály közölte: amennyiben szükségesnek látják, a munkahelyek megőrzésére is indítani fognak programot. Egyelőre a foglalkoztatásban nem történtek drasztikus változások, vannak olyan cégek, amelyek leépítéseket terveznek, de a munkanélküliség továbbra is rendkívül alacsony – tette hozzá.
Arról is szót ejtett, hogy a magyar gazdaság jelenleg az importenergiára alapoz, és fontosnak tartja, hogy a jövőben ez megváltozzon. Szerinte az alternatív, lehetőleg hazai kitermelésű energiát kell előtérbe helyezni. A jegybank legutóbbi döntéseit pedig így kommentálta: a monetáris politikában olyan lépések születtek, amelyek a stabilitást szolgálják. Megerősítette, hogy a hitelkamatok 10-15 százalék felé fognak emelkedni és az éves átlagos infláció idén 14 százalék körül lesz.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságot az utóbbi időben rengeteg kihívás érte, a járvány két-három éve okoz töréseket az ellátási láncokban, erre pedig rárakódnak a háború következményei, amelyek az energiaár-robbanásokon és az infláción keresztül nem csak lokálisan érezhetők. Emellett régóta nem tapasztalt súlyosságú aszály rontott tovább a helyzeten; Magyarországon a szárazság 40 százalékkal fogta vissza a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítményét. Hozzátette, azt is, hogy az elmúlt egy évben nem olvasott olyan elemzést, amely optimista lett volna, a piacok szűkülnek, a lehetőségek korlátozódnak, a német és az amerikai konjunktúraindexek is lefelé mutatnak. A gazdasági folyamatok egy világszintű a recessziót vetítenek előre.
Végül elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy ezeknek a csapásoknak a hatása, amelyek a magyar gazdaságot is elérik, minél kisebb legyen, Magyarország felzárkózása tovább folytatódjon, a gazdaság – ezen belül a költségvetés, a cégek és az önkormányzatok is – képes legyen alkalmazkodni az új kihívásokhoz.
Borítókép: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara