A munkaszerződés az egyik legfontosabb jogi dokumentum a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolat szabályozásában. Ez a szerződés rögzíti a munkaviszony alapvető feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a munkáltató és a munkavállaló közötti viszony egyéb tényezőit.

Miért elengedhetetlen a munkavállaló szempontjából, hogy rendelkezzen érvényes munkaszerződéssel?

Az egyik legfontosabb, hogy a munkaszerződés védi a legjobban a munkavállaló jogait, érdekeit. Ennek hiányában ugyanis igencsak korlátozottak a munkavállaló jogai a munkáltatóval szemben. Például a munkaszerződésben kerül rögzítésre a dolgozó alapbére és munkaköre is. Ha viszont nincs a kezünkben a dokumentum, amelyben ezek a lényeges részek rögzítve vannak, akkor teljes mértékben ki leszünk szolgáltatva a munkáltatónak, arról nem is beszélve, hogy az így megkapott jövedelmünket, a bejelentés hiányában nem fogják beleszámítani a nyugdíjunkba sem.

Fontos, hogy a munkaszerződés nem lehet ellentétes a rá vonatkozó jogszabályokkal. Ez alól csak az az eset képez kivételt, ha a munkavállalóra nézve állapít meg kedvezőbb feltételeket. (Illetve speciális esetekben a munka törvénykönyve a munkavállalóra nézve is megenged kedvezőtlen eltérést.)

Hogyan jön létre a munkaszerződés?

A munkaszerződést minden esetben kötelező írásba foglalni, ami aztán a felek aláírásával lesz érvényes. Azonban nem csupán írásba foglalással jöhet létre a munkaszerződés. A munkaszerződést ugyanis szóban is meg lehet kötni, ám ebben az esetben is gondoskodni kell az írásba foglalásáról, ami a munkáltató kötelezettsége. Amennyiben az írásba foglalás nem történik meg, a munkavállalónak lehetősége van a munkaszerződés érvénytelenítésére, a megkötéstől számított 30 napon belül. Érdemes azonban észben tartanunk, hogy a 30 nap elteltével a munkaszerződés írásba foglalása nélkül is érvényes lesz a munkaviszony. A munkába lépés napját általában a munkaszerződésben szokták meghatározni, ám ez nem kötelező. Így, ha erre nem térnek ki külön, akkor ez a szerződés aláírását követő munkanap lesz.

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A munkaszerződés tartalmát 3 csoportra bonthatjuk. Van a kötelező tartalom, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és a munkakörét. Az alapbér bruttó összegként kell, hogy szerepeljen, időbérben kell meghatározni és nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér, szakképzettséget igénylő munkakörök esetén garantált bérminimum vagy részmunkaidős foglalkoztatás esetén ezeknek időarányos része. Ezen felül természetesen tartalmaznia kell a munkáltató és munkavállaló adatait, valamint az aláírásukat.

Ezután következik a természetes tartalom. Fontos megjegyezni, hogy ennek a résznek a tartalmi elemi, akkor is a munkaszerződés részét képezik, ha ezeket a felek nem rögzítik külön a munkaszerződésben. Például, ha a szerződésben nem szerepel, hogy a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, akkor ebből az következik, hogy teljes munkaidőben történik a foglalkoztatás. De ilyen például a munkavégzés helye vagy a munkaviszony időtartama is.

Végül pedig van a lehetséges tartalom. Ebben a részben a felek szabadon eltérhetnek a munka törvénykönyvének azon részeitől, amelyeknél ez nincs megtiltva. Ez lehet a munkavállalóra nézve kedvező, vagy kedvezőtlen eltérés is.

Nézzünk pár példát arra, hogy általában mit tartalmaz egy munkaszerződés:

1. Azonosító adatok: A munkaszerződés első részében rögzítésre kerülnek mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonosító adatai. Ide tartozik a nevük, címük, adószámuk vagy személyi azonosítójuk.
2. Munkaviszony jellege: A munkaszerződés meghatározza a munkaviszony jellegét, például teljes munkaidős vagy részmunkaidős. Ezenkívül rögzíti a munkavégzés helyét és az esetleges áthelyezés lehetőségét, valamint a munkavégzés időtartamát.
3. Fizetés és juttatások: A munkaszerződésben meghatározzák a munkavállaló fizetését, például az alapbért vagy az órabért. Emellett tartalmazhat juttatásokat is, például cafetéria elemeket, prémiumot vagy egyéb munkáltatói támogatásokat.
4. Munkakör leírása és feladatok: A munkaszerződés részletezi a munkavállaló munkakörét és leírja a feladatokat, amelyeket el kell látnia. Ez segít meghatározni a munkavégzés területét és hatáskörét.
5. Munkaidő és pihenőidő: A munkaszerződés tartalmazza a munkaidő beosztását, beleértve a napi és heti munkaidőt, valamint a pihenőidőket és szabadságokat. Ezenkívül rögzíti a túlórák és az éjszakai munkavégzésre vonatkozó szabályokat is.
6. Munkajogi szabályok és kötelezettségek: A munkaszerződés tartalmazza a munkavállalóra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Ilyenek lehetnek például a munkabér fizetése, a munkavédelem biztosítása, a szabadság és szabadságkivétel feltételei, valamint az elbocsátás és felmondás szabályai.
7. Kiegészítő rendelkezések: A munkaszerződés egyéb kiegészítő rendelkezéseket is tartalmazhat, például titoktartási záradékot, megállapodást a munkavégzés helyének megváltoztatásáról vagy más specifikus feltételeket.

Összegezve

A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolat alapját képezi. Ez a dokumentum rögzíti a munkaviszony alapvető feltételeit, jogokat és kötelezettségeket. A magyar munkaszerződésnek meg kell felelnie a magyar munkajogi előírásoknak, és írásban kell megkötésre kerülnie. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló felelőssége megismerni és betartani a munkaszerződésben foglaltakat.