A be nem jelentett munka, vagy közismertebb nevén a feketemunka a sajnos a mai napig  egy létező probléma a gazdaságban. A munka világában, valamint a munkajogban kevésbé jártas munkavállalók hajlamosak megfeledkezni a bejelentés nélküli munka hátrányairól, hiszen sokszor ennek negatív hatásait csak valamikor a távoli jövőben tapasztalják meg.

Most következő cikkünkben a fekete munka azonnali hátrányait, valamint későbbi negatív hatásait vizsgáljuk meg.

Hogy történik a munkaviszony bejelentése?

A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre, amelyet minden esetben írásba kell foglalni és amelyre a Munka törvénykönyvében (Mt.) leírt jogszabályok vonatkoznak. A törvény egyébként csupán két kötelező részt határoz meg, amelynek szerepelnie kell a munkaszerződésben. Az egyik a dolgozó munkaköre, a másik pedig az alapbér. Ezen kívül a törvény felsorol még 3 olyan dolgot, aminek célszerű szerepelnie a munkaszerződésben: a munkaviszony időtartama, a munkavégzés helye és a munkaidő. Ezeket azonban már nem kötelező rögzíteni a szerződésben. Továbbá ezen túl is nagyon sok olyan részletkérdés van, amit érdemes már a munkaviszony létrejötte előtt tisztázni. Ezt követően a munkaviszony létrejöttét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni, ami a munkáltató kötelessége.

Mikor jön létre a feketefoglalkoztatás?

Ez akkor történik meg, ha a munkáltató nem tesz eleget a törvényben leírt kötelezettségének, azaz nem jelenti be a munkaviszony létrejöttét az adóhatóság felé. Ebben az esetben sem a munkavállaló, sem pedig a munkáltató nem fizet be semmilyen, a munkavállaló béréhez kapcsolódó adót és járulékot. Nem jön létre biztosítotti jogviszony.

A be nem jelentett munka azonnali hátrányai

Az egyik legnagyobb gond, hogy az így dolgozó nem jogosult az egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási járulék befizetésének hiányában. Ráadásul Magyarországon minden állampolgárnak kötelessége ezt saját magának befizetnie akkor is, ha nem rendelkezik biztosítotti jogviszonnyal. Így tehát ezt utólag mindenképpen meg kell fizetni. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az így megkeresett bér nem szerepel a jövedelemigazolásban sem, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a banki hitelfelvételt. Tévhit az is, hogy az így megkapott munkabér után meg nem fizetett adó nem csak a munkáltató felelőssége, hiszen a megszerzett jövedelmét a munkavállalónak kell szerepeltetnie az adóbevallásban. Amennyiben ezt elmulasztja, az az SZJA be nem fizetését jeleni, ami miatt aztán az adóhatóság büntetést szabhat ki. Mindemellett a munkavállaló számos foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogát is elveszti. Például nem jár az éves, rendszeres szabadság, nincs rendkívüli munkavégzésért járó díjazás vagy betegszabadság, de a teljes bér, határidőre történő kifizetése is csupán a munkáltatón múlik.

A nyugdíj kérdése

A feketemunka hosszútávú negatív hatásai közül a leglényegesebb, hogy az ebben a formában munkával eltöltött idő nem számít bele a ledolgozott évekbe, így a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elmaradását eredményezi.

A szürkefoglalkoztatás

A feketefoglalkoztatás egy “közkedvelt” fajtája a „szürkefoglalkoztatás”. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló bejelentése megtörtént ugyan, de a tényleges munkaidejének vagy bérének, csak egy bizonyos részére. Például napi 8 óra helyett csak napi 4 órára, így a munkabérének csak egy részét kapja legálisan és csak ezután az összeg után fizeti a munkáltatója az adókat és járulékokat is. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítotti jogviszonyban áll, tehát jogosult a baleseti ellátásra, nyugellátásra, és  az álláskeresési ellátásra is, de a pénzbeli ellátások mértéke jóval alacsonyabb lesz.

A feketefoglalkoztatás leginkább az építőipari, mezőgazdasági, feldolgozóipari, kereskedelmi, vendéglátási, valamint vagyonvédelmi ágazatokban jellemző. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság minden évben fokozottan ellenőrzi, hogy mely cégeknél van jelen a feketefoglalkoztatás. Foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kezdeményezése céljából a konkrét foglalkoztató és a munkavégzési hely megadásával bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál.