Tájékoztató

A program célja:

Az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási-és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célkitűzése, hogy csökkentse a tagországok munkanélküliségét. A TOP-5.1.1-15 program személyre szabott szolgáltatásokkal, támogatási formákkal kívánják elérni a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást.

A térségi és helyi szintű foglalkoztatási –és gazdaságfejlesztési programok megvalósításában a kormányhivatalok részt vesznek, szorosan együttműködve a járási hivatalokkal.

A program célcsoportjai:

A programban meghatározott munkaerő-piaci tevékenységekbe az adott térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek, inaktívak, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethetők vonhatók be.

A programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek:

  • Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 1-2 szakképzés nélkül),
  • 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők,
  • 50 év felettiek
  • GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek,
  • Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők,
  • Tartós munkanélküliséggel veszélyeztettek (a munkanélküliségben töltött időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható- Foglalkoztatáspolitikai szempontból a területi sajátosságok miatt eltérő, hogy ki számít az adott területen tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettnek. A veszélyeztetettséget jelentő munkanélküliségi időtartam a megyei foglalkoztatási főosztályok által kerül meghatározásra, minimum 3 hónap.)
  • Megváltozott munkaképességű személyek
  • Roma nemzetiséghez tartozó személyek

A program célcsoportjába tartoznak az inaktív személyek is, akik a programba vonás előtt nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ők jellemzően nem regisztrált álláskeresők, de az aktivitás erősítésével és támogatásukkal a program esetükben is hozzájárul a munkaerő-piaci beilleszkedéshez. (pl. rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesülő vagy gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén.)

A program keretében a 6/1996. (VII.16.) MÜM rendelet 11.§ (2) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalok/járási hivatalok bértámogatást azon álláskeresők elhelyezkedése érdekében nyújthatnak, akik

  • legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik vagy,
  • 25 életévét nem töltötte be vagy,
  • életévét betöltötte vagy,
  • a járási hivatal legalább hat hónapja álláskeresőként nyilván tartja vagy,
  • saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy,
  • 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
  • nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres fizetett alkalmazásban.

Tájékoztatásul jelezzük, hogy a jogszabályok szerint:

álláskereső az, aki

  • a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkaviszonyt létesíthet) és
  • oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat és
  • öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
  • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet nem folytat és
  • elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik és
  • akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

A nyilvántartott álláskeresők figyelmét felhívjuk a következőkre:

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (9) f) pontjában rögzített, hogy a nyilvántartott álláskereső együttműködési kötelezettségei arra is kiterjednek (amellett, hogy például megfelelő képzést, szolgáltatást, állásajánlatot köteles elfogadni), hogy részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban. Az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, valamint a nyilvántartósból való törlésről szóló 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet 2. § (6) bekezdése kimondja, hogy az Flt. 54. § (9) bekezdés f) pontjában meghatározott munkaerő-piaci programon az európai uniós forrásból megvalósuló programokat is érteni kell. Amennyiben a célcsoportba tartozó személy e számára megfelelő munkaerő-piaci programban való részvételt visszautasítja, az Flt. 58.§ (5) d) pontja alapján ez az együttműködési kötelezettsége megszegését jelenti, ami az álláskereső nyilvántartásból való törléséhet vezet az Flt. 54. § (14) bekezdés e) pontja szerint.

A közfoglalkoztatásban lévők figyelmét felhívjuk arra, hogy:

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (13) bekezdésében rögzített, hogy a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, megfelelő munkahelyet. (A törvény 25. § (2) bekezdése szerint megfelelő munkahely, ha az álláskereső az egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas, ha a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, és ha a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda-és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, és ha az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

A törvény 25. § (5) bekezdése szerint az előbbi feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható.)

Nem lehet a munkaerő-piaci programba vonni azt a személyt, aki bár egyéb jellemzői alapján a célcsoportok valamelyikébe tartozhatna, de

  • aki még közfoglalkoztatásban van
  • aki a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből, valamint képzési keretéből támogatásban részesül,
  • aki támogatott vagy támogatás nélküli foglalkoztatásban/önfoglalkoztatásban, vagy bármely forrásból megvalósuló nappali tagozatos oktatásban/képzésben vesz részt
  • akinek állami foglalkoztatási szerv által folyósított és jogerős határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége áll fenn,
  • aki másik kormányhivatal által bonyolított munkaerő-piaci programban vesz részt,
  • aki más, hasonló célú ESZA projekt egyidejű résztvevője, (kivéve adókedvezményekkel kapcsolatos projekt),
  • akivel összefüggésben a kormányhivatal által korábban indított bármely projektet, illetve projektszakaszt érintően a nyomon követés nem zárult le. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha az egymást követő munkaerő-piaci programok egymásra épülő segítséget biztosítanak az egyénnek, például az egyik program támogatott képzése után a másik program arra ráépülő vagy munkahelyi háttérrel bíró képzést támogat, vagy foglalkoztatáshoz, önfoglalkoztatóvá váláshoz támogatást biztosít.

A munkaerő-piaci program által nyújtható szolgáltatások, támogatások

A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek hozzájárulnak a résztvevő munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez. Az állami foglalkoztatási szerv és az egyén közös elképzelése alapján kerül sor az egyéni programot tartalmazó megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik a lebonyolítás módját, az azzal kapcsolatos tudnivalókat, az elérendő cél érdekében vállalt kötelezettségeket.

A képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó, alábbi tevékenységek támogathatóak (kizárólag a megyei kormányhivatalok megvalósításával, azok szakmai szabályozása szerinti mértékben és időtartamban):

Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása

  • képzési költség támogatása (egyéni és csoportos egyaránt)
  • a képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás, szállás és étkezés támogatása
  • a képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása
  • a képzés ideje alatt igénybevett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása
  • a képzés ideje alatt a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása

Elhelyezkedést segítő támogatások

  • bértámogatás nyújtása
  • munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás nyújtása (legfeljebb 90 nap)
  • legfeljebb 8 havi bérköltség-támogatás 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel
  • a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás támogatása
  • mobilitás támogatása (lakásbérleti hozzájárulás és a heti ingázás kezdeti nehézségeit megkönnyítő, ideiglenes támogatás).

Munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások

  • a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos (helyi/helyközi) utazási költség támogatása
  • a szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása
  • a szolgáltatásban való részvétel idejére igénybe vett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása
  • a szolgáltatásban való részvétel idejére a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása

Önfoglalkoztatóvá válás támogatása
(maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás)


A foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése

Reméljük, Ön is azok táborába tartozhat majd, akiknek az Európai Unió által támogatott munkaerő-piaci programmal megvalósulhat elhelyezkedése, vagy vállalkozóvá válása. Kérjük, továbbá kérdéseivel forduljon bizalommal az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró egységeinek munkatársaihoz.

Aktuális állásajánlatok 

A szövegre klikkelve elérhetőek a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által nyilvántartott álláslehetőségek.

Ki számít inaktívnak?

Inaktív személyek, akik a programba vonás előtt nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ők jellemzően nem regisztrált álláskeresők, de az aktivitás erősítésével és támogatásukkal a program esetükben is hozzájárul a munkaerő-piaci beilleszkedéshez. (pl. rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesülő vagy gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén.)

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, álláskeresői nyilvántartásba is a gyermek fél éves kora után vehető. Ennek feltétele, hogy nem munkaviszony alatt van GYES, GYED-en. GYES, GYED folyósítása esetén: A gyermek fél éves kora után programba vonható inaktívként és támogatás állapítható meg a foglalkoztatása után. A napi munkaidő hosszára a törvény nem tartalmaz korlátozást.

GYET folyósítása esetén: A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhet. Utóbbi korlát nem érvényesül, amennyiben a munkavállaló munkáját otthonról végzi. A munkajogi szempontból tehát a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő amennyiben munkáját nem otthonról, távmunka keretében végzi, csupán részmunkaidőben, legfeljebb napi 6 órás munkaidőben térhet vissza dolgozni.

Támogatott foglalkoztatás esetén nem kell lemondani a jogosultnak a GYES, GYED, GYET összegéről.

Az ápolási díjban részesülő ügyfél is inaktívnak számít. Az ápolási díjban részesülő személy álláskeresői nyilvántartásba vehető és napi 4 órát meg nem haladó időtartamban kereső tevékenységet folytathat, programba vonható, a támogatást az őt foglalkoztató munkáltató igényli és kapja.Ki számít álláskeresőnek?

Álláskereső az, aki

  • a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkaviszonyt létesíthet) és
  • oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat és
  • öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
  • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet nem folytat és
  • elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik és

akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Ki számít a munkaerőpiaci program szerint GYED-ről, GYESE-ről visszatérőnek?

Azon álláskeresői nyilvántartásba vehető ügyfelek sorolhatók ide, akiknek GYED-re, GYES-re való jogosultsága lejárt. Ezt igazolniuk kell a Magyar Államkincstártól kért igazolással. A visszatérésnek nincs időtartama, tehát nincs meghatározva, hogy mennyi idő telhet el a GYED- re, GYES-re való jogosultság megszűnése és a programba lépés között. Fontos, hogy munkaviszonyt nem létesíthet a jogosultsági idő letelte és a programba lépés között, ellenkező esetben nem sorolható ezen célcsoport alapján a programba. Álláskeresői regisztrációba az vehető, aki munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat.

Ki tekinthető a programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek?

  • Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 1-2 szakképzés nélkül),
  • 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év feletti pályakezdő álláskeresők,
  • 50 év felettiek
  • GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek,
  • Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők,
  • Tartós munkanélküliséggel veszélyeztettek (a munkanélküliségben töltött időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható- Foglalkoztatáspolitikai szempontból a területi sajátosságok miatt eltérő, hogy ki számít az adott területen tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettnek. A veszélyeztetettséget jelentő munkanélküliségi időtartam a megyei foglalkoztatási főosztályok által kerül meghatározásra, minimum 3 hónap.)
  • Megváltozott munkaképességű személyek
  • Roma nemzetiséghez tartozó személyek

Mikor jár a helyközi utazási támogatás?

Kizárólag a bérköltség és bértámogatásokkal együtt igényelhető és állapítható meg, utólag nem adhat be ilyen jellegű kérelmet a munkáltató.